Azt mondják, ha életed során láttál már egyetlen karácsonyi filmet, mindet láttad - és hajlok rá, hogy igazuk van. A porcukorfelhőbe bújtatott romantikus történetekben a türelem mindig győz a sietség felett, a közös sütés-főzés és spontán dalolás minden szereplő kedvenc tevékenysége és mindig minden elsőre is tökéletesre sikerül.

Csakhogy a való élet nem ilyen! Szülőként pontosan tudjuk, mennyire fontos a gyerekek szem-kéz koordinációjának fejlesztése, hallottunk a taktilis ingerekről, értjük, miért lényeges az olló használatának, a helyes ceruzafogásnak és a színek felismerésének az elsajátítása. Tudjuk, mennyi mindent teszünk gyermekünk szellemi, érzelmi és fizikai fejlődéséhez egy-egy átkézműveskedett délutánnal. Csak éppen utáljuk!

Mert minden csupa csillám, ragasztó, nyeszlett-nyiszlett papír lesz, mert semmi se sikerül párhuzamosra, mert a színek mintha egymást csúfolnák és mert úgy egyáltalán… ami csúnya, az nem lehet szép! Vagy mégis?!

 

Engedd el!

A legnagyobb közhely, amit csak egymásnak mondhatunk, mégis épp ettől igaz. Ha boldog akarsz lenni, csak engedd el! Fogadd el, hogy mindaz, amit mi felnőttként a világ helyes folyásáról tudunk, csupán egyezményes társadalmi konstrukció. Némi tapasztalat, sok félelem és sok-sok így-szoktuk-csinálni. A gyerekeket azonban nem kötik ezek a korlátok. Nem félnek attól, mit fog szólni a szomszédnéni, nem érdekli őket, tetszik-e a művük a nagymama unokatestvérének és egyáltalán nem zavarja őket, ha a rózsaszín pöttyös minta a lila kockás mellé kerül. Mert nem számít. Mert nem ez az, ami számít.

 

 

Kézműveskedés okosan

Szóval, ha te is azok közé a rendes szülők közé tartozol, akik az idei adventi időszakban is felkötik a gatyájukat és úgy döntenek, magukra vonják a kézműveskedésnek nevezett borzalmas csapást, fogadd meg néhány tanácsomat!

1. Legyen a biztonság az első! Mindegy, mit csináltok, vigyázz a gyermek testi-lelki biztonságára! Viseljen festős pólót, borítsátok be az asztalt viaszosvászonnal, válassz biztonsági ollót és sose hagyd magára! Legyél jelen te is, így elkerülheted a baleseteket.
 

2. Hagyd, hogy ő döntsön! Úgy érzed, a pufók puttók, színes csillámok és glitteres zsenília csíkok mellé már igazán nincs szükség egy kis Jézusra, meg három bárányra a képeslapon? Valószínűleg igazad van, mégis jobban jársz, ha hagyod gyermekednek, hogy ő maga döntsön. A párhuzamos, a szögletes, a fekete-fehér nem feltétlenül a legjobb.
 

3. Szabj kereteket! A gyerekek számára a korlátok nemcsak idegesítőek, hanem biztonságot is jelentenek. Épp ezért célszerű 3-5 egyszerű mondattal megfogalmaznod számukra, mit vársz tőlük és mi az, ami tilos a közös kézműveskedés alatt. Lehet például szabály az, hogy csak a konyhaasztalnál lehet alkotni, vagy hogy mindegy, ki mennyit játszott, közösen kell majd rendet rakni a végén. De ne vidd túlzásba, hiszen az együttlét öröme a pláne az egészben.
 

4. A kicsik is hadd próbálkozzanak! Természetes, hogy míg egy ötéves bátran vághat, ragaszthat egyedül, addig egy egyévesnek még mindenben segítségre van szüksége. Oldd meg a problémát huszárvágással és az ülni tudó kicsi kezébe adj marokba fogható zsírkrétát vagy eltüntethető ceruzát, esetleg gyurmát! Így biztonságosan élheti meg saját kreativitását anélkül, hogy megzavarná a nagyobbak alkotási folyamatát.
 

5. Élvezd! Ha a lakás úgyis leginkább egy apokaliptikus világra emlékeztet, akkor idegeskedés helyett próbáld meg beleengedni magad a helyzetbe és élvezd a közös mókát! (Egy pohár forralt bor vagy házi puncs segíthet, de nem tőlem tudod!