Tudtad, hogy a közös családi étkezések pszichére kifejtett jótékony hatását már kutatások garmadája igazolja? Mégis, a rohanó hétköznapokban gyakran pont arra nincs elegendő idő és lehetőség, hogy nyugodtan, egyszerre üljön le az egész família enni.

Vajon valóban ekkora szükségünk lenne erre a közösen eltöltött időre? Érdemes a megvalósításán stresszelnünk? Lássuk!

 

 

Tisztázzuk: mi számít közös családi étkezésnek?

Ha közös evésről beszélünk, sokak fejében valami nosztalgikus, idilli kép bukkan elő: anya meleg vacsorát főz a családnak, mindenki (azaz nagyjából a fél rokonság) asztalhoz ül, amely szinte roskadozik a finomabbnál finomabb falatok alatt. Megvan a kép? 

Igen, valóban... A legtöbb család életében fellelhetőek ilyen pillanatok egy-egy ünnep alkalmával. De nem a rohanó hétköznapokban!

A jó hírem az, hogy a valódi ‘közös étkezéseknél’ a hangsúly nem az ételeken, hanem a ‘közös’ szócskán van. Minden, és bármi tökéletes alapanyaga lehet egy ideális családi eszem-iszomnak: sebtében sütött pizza a fagyasztóból, házhoz rendelt vacsora, 5 perc alatt összedobott rántotta… bármi! Hiszen a lényeg nem az étel maga! 

 

Nem számít a mit… de számít a hol? 

Természetesen nem. Akár piknikezhettek a szabadban, a szoba közepén, vagy az autóban ülve is… amíg együtt vagytok, nem ez a lényeg. (Ugyanakkor bátran ajánlom, hogy dobjátok fel a közös étkezéseket néha! Települjetek ki a szabadba - akár a kertbe -, hiszen a friss levegő csodákra képes!)

 

 

Akkor mi a lényeg? 

Igen, már sejtheted hova szeretnék kilyukadni: ami igazán számít, az a kapcsolat. Köztetek. 

Mindez pedig úgy valósul meg, ha mindenki egy időben, egy helyen tartózkodik - fizikailag és gondolatban egyaránt! 

Száműzzétek az elektronikus kütyüket az asztaltól, és próbáljatok meg a napi teendőktől is elvonatkoztatni. Csak legyetek jelen, élvezzétek az ételt (legyen az bármi), és beszélgessetek! Kivel mi történt a mai napon? Miért vagytok ma hálásak? Mi a terv a hétvégére? Jöhet bármilyen téma! Nem baj, ha a gyerkőc még nem tud érdemben bekapcsolódni a diskurzusba! Próbáljátok meg persze őt is bevonni (ne beszélgessetek el a feje felett az egész evés alatt), mókázzatok, figyeljetek egymásra!

 

Mi van, ha a közös vacsora kivitelezhetetlen? 

Sokunk napjában az esti órák azok, amikor realitása van annak, hogy összecsődítsük a kis családot, azonban ha ez nálatok valami miatt nem működik, akkor sem kell kétségbeesni! Keressetek egy másik közös pontot! A reggeli vagy az ebéd éppúgy lehetnek ideális alkalmak a közös étkezésre, mint a vacsora! Válasszátok azt a megoldást, ami a ti családotoknak a leginkább megfelel! 

(Higgyétek el, a közös, nyugis reggeli miatt megéri fél órával előbbre állítani a vekkert!)

Természetesen akkor sincs gond, ha nem tud mind a két szülő minden egyes alkalommal részt venni ezeken a közös alkalmakon. 

Ahogy írtam: a lényeg az egymásra hangolódás, kapcsolódás, kommunikáció. 

 

Csupán ennyi is elég egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb gyermekkorhoz.