Addig mindenki imád főzni, amíg az ételkészítés kulináris kalandozás, gasztronómiai utazás, kreativitási terepszemle. Aztán amint a közös főzőcskéből családi étkezések sorozatgyártása válik, valahogy senkinek sem akaródzik bevásárolni, ötletelni, főzőcskézni, összebújva-beszélgetve alkotni. Marad a mit-tudom-én, a mindegy, meg az amihez-neked-kedved van. 

Ember legyen a talpán az az anyuka, aki egyszerre tud eleget tenni a húsevő (vegán, tejmentes, gluténmentes, halutáló, hagymát hírből is kerülő - és a sor tetszőleges számú elemmel végtelenségig folytatható) apuka, a dietetikusok által ajánlott étrend, no meg a pici baba igényeinek egyetlen hadművelettel, több órás konyhai attrakció és ezer koszos edény nélkül… Megsúgom, a feladat nehéz, de nem lehetetlen!

 

Első lépés a családbarát babamenük felé: elengedés

A hagyományos magyar(os) konyha jellemzően sok olajat, zsírt, sót, paprikát, borsot, ételízesítőt és leveskockát használ. Ezek nagy része azonban könnyedén elhagyható és egészségesebb, ízfokozóktól, tartósítószerektől és mindenféle adalékanyagoktól mentes zöldfűszerekkel, illetve bababarát étkezési olajokkal helyettesíthető.

Ugyanez igaz a különféle mentes tésztákra, bababarát kásákra, meg persze az egész szemléletünkre is! Ha kiváló minőségű alapanyagokból főzünk, ha nem sürgetjük a folyamatokat, hanem megadjuk az időt, amire az ételnek szüksége van, ha a bő olajban sütést sütőben vagy airfryerben sütésre, a főzést párolásra cseréljük, duplán jót teszünk magunkkal. Finomakat fogunk enni, táplálóbb ételeknek örülhetünk és szervezetünk energiaháztartása, emésztőrendszerünk egyensúlya is helyreáll majd.

 

 

Második lépés a családbarát babamenük felé: tervezés

A legtöbbször azért kerül félkész mirelit, hirtelenjében rendelt pizza vagy bármely junk food az asztalra, mert megcsúsztunk, mert máshogy alakultak a dolgok és egyszerűen nem maradt időnk másra, vagy esetleg mert az volt a legkényelmesebb. Ezzel egyszer-egyszer nem is lenne gond, de a gyorséttermi hamburger nem való az egyévesünknek, a gyakori vészmegoldás pedig a pénztárcánknak.

De akkor mit tegyünk? Ha menütervet, heti bevásárlólistát készítünk, ha folyamatosan recepteket gyűjtögetünk és a főzést a napirend kötelező elemeként illesztjük be, nagyobb esélyünk van a sikerre. (Persze még így sem biztos, hogy egy izgő-mozgó apróság mellett minden belefér majd, de minden lépéssel nőnek az esélyek.)

 

Harmadik lépés: boldog baba, boldog család

Fordítsuk meg a dolgot! A receptek kiválasztásakor nézzük meg, milyen alapanyagokat ehet a kicsi és induljunk ki azokból! 

Épp most vezetjük be a sütőtököt? Készítsünk tepsiben sült zöldségköretet, sütőtök-krémlevest, sütőtökpürét, sütőtökös pitét, sütőtökös rizottót vagy gnoccit, esetleg sütőtökös kekszgolyókat a kisétkezésekre! Egész jól belejöttünk a sárgaborsóba? Helló, krémleves, főzelék, kenyérre kenhető kencefice, fasírt, meg a többiek! Javában tart a csicseriborsó szezon? Sorakozó, falafel, pörkölt, curry, hummusz és persze fűszeres-ropogós pirított csicseri! Zellerszerelem van kialakulóban? Egy jó krémleves sose rossz, de ehetjük csipsznek, rántva, sütve, ahogy tetszik!

A lényeg, hogy stresszelés és állandó önmarcangolás helyett koncentráljunk arra, hogy a jó étel, a közös étkezés és kisbabánk növekedése öröm, melyet családként együtt élhetünk meg! (Méltatlankodó jobbik énünknek vagy a nagytesónak pedig dobjuk fel a zöldséges finom falatokat egy-egy virslivel, tojással, sült hússal vagy más csemegével, hogy ő is elégedett és jóllakott legyen! ;)

 

Fontos: ha egyszerre főzünk a család apraja-nagyjának, az erős, illetve a kicsinek még be nem vezetett fűszereket csak azután adjuk az ételhez, hogy az apróság adagját már elkülönítettük.