Azt mindenki tudja, hogy mit kell enni Márton-napon, de azt már kevesebben, hogy miért. Olvasd el a Kifli blogját és műveld ki magad lúdból!

 

Szent Márton legendája

Szent Márton nem indult szentnek, ugyanis egy jómódú, pogány családba született 316 körül a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savariában (azaz Szombathelyen). Szülei akarata ellenére már fiatalon megkeresztelkedett és misszionárius lett. Mivel sok nemes tett kötődött hozzá, szerették volna püspökké választani, de Márton nem vágyott erre a tisztségre, ezért elmenekült és bebújt a ludak óljába, hogy a küldöttek ne találják meg. Azonban a ludak nem örültek a váratlan vendégnek és zaklatott gágogással adtak hangot a nemtetszésüknek. Emiatt Márton hamar lelepleződött, úgyhogy hiába tiltakozott, meg is választották 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé. Később viszont nagyon is rászolgált a tisztségére, hiszen onnantól is csodák és jótettek övezték a karrierjét. Olyan legendák keltek szárnyra – ha már a libáknál tartunk –, miszerint Szent István álmában Szent Márton sietett az ország, a király és a nép védelmére, ezért a királyunk hálából a zászlajaira festette az arcképét. Szent Márton tiszteletére építették továbbá – az akkoriban vélt születési helyén – a pannonhalmi Bencés Apátságot is.

Egy másik történet, amiben nem Márton a ludas

Egy másik história szerint a hadisten Mars szent madarai, a ludak egyik reggel éktelenül gágogni kezdtek, mint kiderült, megmentve ezzel a várost a gallok támadásától. A rómaiak utána minden évben az ellenség szent madarát ölték le jelképesen. Szegény ludak, egyik történetben sem jártak túl jól…
Mindenesetre november 11-e ősi idők óta a parasztok telének kezdetét jelzi, hiszen a beköszönő hideggel véget értek a földmunkák és megünnepelték az addigi egész éves termést. A gazdák levágták az addig hizlalt libákat, kacsákat, illetve ilyenkor kóstolták meg az újbort is, megízlelve a beérett szőlőt. Nem véletlen a mondás, miszerint „a bornak szent Márton a bírája”.

Népi jóslások Szent Márton napján

Szokás volt időjárást jósolni a sült liba mellcsontjából: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárás azonban pont fordítva értelmezték egy közmondás szerint „ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”, avagy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időjárásra utal. A hagyomány szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Egy biztos, annyit mi is megjósolhatunk, hogy Márton-napon nagyon jól fogsz lakni – erről a Kifli tematikus kínálata gondoskodik.