A gyermekágy időszakában a kismama felépülése és a megfelelő mennyiségű anyatej előállítása a legfontosabb feladatok. Fontos elmondani, hogy az anyai szervezet rendkívül pontos működésű műszer, így a ‘nem elég jó minőségű’ tej legendája csupán közhiedelem. 

Az anyatej mindig a kisbaba számára optimális összetételű és minőségű, ráadásul a félelmekkel ellentétben egy-két speciális esetet leszámítva szoptatni minden kismama tud. (Ez alól csak egyes betegségek fennállása, a tejtermelő mirigyek teljes hiánya, valamint az érzelmi elutasítás jelentenek kivételt.)

Ha a szoptatás mégsem jön össze vagy a kismamának nincs elég teje, van tíz kérdésünk, amin érdemes elgondolkodni.

1. Iszik-e elég folyadékot a kismama? A szoptatás időszakában napi három-öt liter folyadékra is szüksége lehet az anyai szervezetnek. Fontos továbbá, hogy ezt a mennyiséget ne kampányszerűen, hanem egyenletesen elosztva fogyassza a kismama.

2. Pihen-e eleget a kismama? A szervezet megújulásának és a tejtermelésnek is alapfeltétele a megfelelő mennyiségű alvás és pihenés. Ha ezek bármely körülmény miatt elmaradnak, a szervezet ott spórol, ahol tud és akadozhat a tejtermelés is.

3. Vannak-e olyan stresszorok a kismama életében, amelyeket ki lehet iktatni? Természetes, hogy egy gyermek érkezése rengeteg idegeskedéssel, aggodalommal és szorongással jár együtt, de amit csak lehet, el kell engedni. Ha a kismama nem tud pihenni, ha idegesítik az állandóan jelenlévő rokonok vagy éppen szeretne kicsit a baba nélkül lenni, tegyünk a kedvére! A testi-lelki béke elengedhetetlen az anyatej előállításához.

4. Mit eszik a kismama? Az anyatej előállításának szempontjából nem az számít, húsevő vagy vegán-e a kismama, hanem hogy kiegyensúlyozott, harmonikus és egészséges étrendet követ-e. A köménymagos leves, a pörkölt-nokedli kombó vagy éppen a sör nem szükségszerűen segítenek hozzá az anyatej termeléséhez, a lassú és gyors felszívódású szénhidrátok egyensúlya, a rendszeres kis- és nagyétkezések biztosítása azonban annál is inkább.

5. Eszik-e eleget, ill. rendszeresen a kismama? Sok nőt érint kellemetlenül a testkép megváltozása, ezért nem ritka, hogy a baba megszületése után már kezdődik is az edzésprogram és a diéta. Fontos tudni, hogy a túlzásba vitt szénhidrát-bevitelt valóban kerülni érdemes, a diétázás, a csökkentett szénhidrát-fogyasztás ideje azonban nem a gyermekágy időszaka alatt van.

6. Rendben van-e a kisbaba izomtónusa? Ha a kicsi nyaki, vállövi és száj izomzata túl feszes vagy éppen laza, előfordulhat, hogy nem tud hatékonyan szopizni. Ilyen esetekben a kitartó próbálkozás mellett gyógytornász bevonása támogathatja a folyamat helyrerázódását.

7. Megfelelő-e szoptatás technikája? A kisbaba lendületétől, a kismama testalkatától, mellformájától, mellbimbójától egyaránt függ, hogy melyek a kettejük számára optimális szoptatási pozitúrák. Ha nem megy a szoptatás, ha sehogy sem sikerül, ha fáj, ha kellemetlen, érdemes szoptatási tanácsadó segítségét kérni a félreértések, kellemetlenségek és bizonytalanságok tisztázására.

8. Nincs-e éppen növekedési ugrásban a kicsi? A növekedési ugrás egy rendkívül intenzív változással járó időszak a kisbaba és a család életében. Ilyenkor a kicsi idegrendszere ugrásszerű változáson megy át, megnövekszik a baba tápanyag- és anyaigénye, sírósabban, bújósabban telnek a napok. Ebben az időszakban teljesen normálisnak számít, hogy átmenetileg kevesebb az anyatej. A megoldás pedig nem más, mint sok-sok folyadék és sok-sok összebújás. Ezek segítségével a kereslet és kínálat viszonya gyorsan kiegyenlítődik, hiszen a baba maga indukálja az anyatejtermelés fokozódását.

9. Megjött-e az anya menstruációja? Sok kismamának akár egy vagy több évig sem indul újra a ciklusa, mások már a hat hetes gyermekágy után menstruálnak. Ebben az időszakban megváltozik, kevésbé édes az anyatej íze, így előfordulhat, hogy a baba elutasítja a szopizást. Nem kell megijedni, csak ki kell tartani és idővel minden magától helyreáll.

10. Akar-e egyáltalán szoptatni a kismama? Magától értetődő, hogy az első hat hónapban az anyatejes táplálás a legjobb megoldás a kisbaba számára. Számos oka lehet azonban annak, hogy a kismama - tudatosan vagy tudatalattiból - miért nem szeretne szoptatni, ritka azonban, hogy ezt az anyuka fel is vállalja, hiszen szeretne megfelelni az elvárásoknak, illetve a legjobbat akarja kisbabájának. Ezekben az esetekben a pszichés gát általában szoptatási nehézségek kialakulásához vagy az anyatej elapadásához vezet.

 

 

Mindent az anyatejért: enni kell?

Az anyukák egy része nem a várandósság, hanem a szoptatás alatt szed fel plusz kilókat. Ennek oka az a hiedelem, hogy akkor lesz sok tej, ha az újdonsült anyuka is sokat eszik. A valóság azonban az, hogy a megfelelő mennyiségű anyatej előállításához nagyjából napi plusz 500 kalória és plusz 20 g fehérje bevitelére van szükség. 

A tejserkentő ételek kultusza is évtizedek óta tartja magát, a rántott levesek, a kelt tészták, a marékszámra fogyasztott olajos magvak vagy a madártej azonban egyáltalán nem csodaszerek. Egyes gyógynövényes kapszulák, teakeverékek, a népszerű malátás italok vagy alkoholmentes sörök segíthetnek ugyan, de nincs általános érvényű ökölszabály a tejtermelés serkentésére. 

 

Szoptatás és sport

Ahogy a várandósság első tizenkét hetében óvatosságra intenek az orvosok, úgy a gyermekágy hathetes időszaka alatt is a sportolás átmeneti elhagyása javasolt. A különféle sportágakba való visszatérés optimális ideje változó, de minden esetben célszerű a nőgyógyászati - még jobb esetben urogynekológiai - kontrollt követően belevágni az edzésbe.

Fontos, hogy a mozgás nem befolyásolja a szoptatás sikerének valószínűségét! Csak arra kell figyelnünk, hogy pótoljuk az elvesztett sókat és ásványi anyagokat, valamint vizet és tartsuk magunkat a fokozatosság elvéhez. A szervezetnek idő - a teljes regenerációhoz csaknem két év - kell a felépülésre és többet veszítünk, ha siettetjük azt. 

 

Szoptatós étrend

A szoptatós étrenddel kapcsolatban az egyik legfontosabb kulcsszó az elegendő folyadék és a pihenés mellett a rendszeresség, azaz a kismamáknak napi öt-hét alkalommal kell étkeznie. Az ideális szoptatós étrend rostokban, zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban és fehérjében gazdag, lassú felszívódású szénhidrátokon alapul és mindig rendkívül változatos.

Fontos tudni továbbá, hogy a túlzottan fűszeres és csípős ételek, a cukorban és tartósítószerben gazdag ételek kerülése mindig célszerű, másban azonban nincs tiltólista. 

Arra azonban érdemes figyelni - adott esetben akár étkezési naplót vezetni -, hogy hogyan reagál a kicsi az egyes élelmiszercsoportok fogyasztására. Ha bizonyos étel(ek) fogyasztása után a baba a szoptatást követően nyugtalanná válik, aluszékony vagy hasfájós, bőrpír, esetleg kiütések jelennek meg rajta, érdemes néhány hétig hanyagolni az adott élelmiszert. Ezután újra próbálkozhatunk, de mindig figyeljük a kicsi reakcióit. (Ha a tünetek rendszeresek vagy extrémek, mielőbb kérjük ki a gyermekorvos tanácsát is!)