Ha a cumi és a cumisüveg kiválasztása kész tortúra, akkor a hozzátáplálás során étkészletekbe és evőeszközökbe ölt kisebb vagyon és rengeteg energia egyenesen kínzás. 

Legyen könnyen tisztítható, babamarokra fogható, törés-, borulás- és mosogatógép-biztos, színes, mintás, optimális méretű, ergonomikus, BPA-mentes és tetszetős, ráadásul megfizethető… Emellett persze az sem árt, ha a baba odáig van érte. 

Őszintén? Rendkívül nehéz megtalálni azokat a darabokat, amelyek minden kritériumnak megfelelnek és még akkor is nagy az esélye annak, hogy a babának esze ágában sincs használni a csodatányért vagy szuperpoharat.

 

A hiba, amit sok szülő elkövet

A hozzátáplálás és a pohárra való áttérés borzasztóan nehéz időszak, ami mindennek a tetejébe iszonyú kosszal is együtt jár. Napi többszöri átöltözés, állandó takarítás, soha véget nem érő főzőcske-feltörlés-etetés-fejtörés kombináció, amiben még a birkatürelmű anyukák is elfáradnak olykor-olykor. Épp ezért gyakori, hogy a rendkedvelő szülők a tapicskolás, borogatás és matatás helyett szívócsőrös poharak, kulacsok és a szülő általi etetés mellett döntenek.

Rövid távon tényleg jobban járnak, hosszabb távon azonban sokkal többet ártanak, mint használnak, hiszen az önálló evés és ivás elérése a baba fejlődésének rendkívül fontos állomása. A maszatolás közben szerzett kéz-szem koordinációs gyakorlat, a megtapasztalt taktilis ingerek és az önállóság élménye, a pohárból ivás során szerzett artikulációs, arc- és szájizomerősítés, illetve a testtudat erősödése egyaránt a kicsi javát szolgálják. Tartsuk észben: amikor a rendet választjuk, nemet mondunk valami sokkal fontosabbra!

 

Áttérés cumisüvegről pohárra

Mint minden másban a kisgyermekek gondozása során, úgy a cumisüvegről való leszokásban is a fokozatosság elvét érdemes követni. Azaz ahelyett, hogy egyszerre vennénk el az összes üveget, először csak egy-egy étkezésnél - pl. kiváltott közti étkezéseknél – iktassuk ki az üveget! 

Amikor a tízórainál és az uzsonnánál már magabiztosan megy a pohárból ivás, akkor jöhet az ebéd, majd a reggeli, végül a vacsora és az esetleges éjszakai folyadékfogyasztás. Így a babának van ideje a hozzászokáshoz, nincs drasztikus változás és azt is biztosítjuk, hogy a kicsi elegendő folyadékhoz jusson. (Ellenkező esetben a túl nagy változás szorongást kelthet a piciben és akár kiszáradáshoz is vezethet.)

 

 

Hogyan tanítsuk meg a kicsit pohárból inni?

Ahogy az élet más területein, úgy az étkezéseknél és az ivásnál is az utánzásos tanulás az elsődleges. Igyunk a baba előtt rendszeresen pohárból, és ha lehet, fogyasszunk mi is vizet minden alkalommal! Így a pici látja, hogyan kell megfogni, a szájhoz emelni és tartani a poharat.

Néhány hasznos tipp, ami segíthet elkerülni az üzemi katasztrófákat:

- először csak az étkezések végén, a püré elfogyasztása után kínáljunk pohárban vizet a babának

- egy-egy alkalommal csak kis mennyiségű, néhány kortynyi folyadékot tegyünk a pohárba

- tartsuk erősen a poharat, emeljük a baba szájához és szelíden, de határozottan ösztönözzük a helyes mozdulatok elvégzésére a kicsit

- válasszunk kis méretű, törhetetlen anyagból készült poharat, így akkor sincs baj, ha az alkalmatosság leesik vagy a pici eldobja azt

- készüljünk fel arra, hogy a folyamat során lesznek balesetek. Ha nem feszülünk és idegeskedünk a várható katasztrófákon, minden sokkal könnyebben megy majd és a kicsi is magabiztosabban gyakorol.

- ha lehet, válasszunk hagyományos poharat. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy a baba rendszeresen félrenyel, köhög, tegyünk próbát szívószálas ivópoharakkal is. Ebben az esetben azonban rövid szívószálas megoldást válasszunk, hiszen úgy könnyebb az ivás.

 

A leggyakoribb kérdések szülőktől pohár választásához

A babás közösségi média csoportok tele vannak tapasztalatot kérő segélykiáltásokkal és elkeseredett édesanyák beszámolóival. A legtöbben azt szeretnék tudni, kell-e fogantyú, fül vagy más kapaszkodást segítő alkalmatosság a baba poharára (nem kell), mikor érdemes belekezdeni az önálló ivás tanulásába (gyereke válogatja, akár már a betöltött hatodik hónaptól próbálkozhatunk alkalomszerűen, de az önálló pohárból ivást mindenképpen el kell sajátítani még a betöltött 18. hónap előtt) és persze mindenki majd’ megőrül, hogy megtalálja a teljesen kiömlésbiztos poharat (hajrá, olyat még nem fejlesztett ki senki).

És hogy mi az én személyes tapasztalatom? Hogy a legegyszerűbb a legjobb! A kezdeti időszakban tökéletesen megfelel a klasszikus, vastag üvegből készült mokkás pohár a próbálkozáshoz. Később, amikor a baba már valóban önállóan iszik - legalábbis hagyjuk neki, hogy a segítségünk nélkül kortyolgasson, borogasson és tapicskoljon -, olyan poharat érdemes választanunk, amely könnyen tisztítható, biztonságos, törésbiztos és szükség esetén könnyen pótolható. Így garantálhatjuk, hogy kedvencünk kedvence minden körülmények között hozzáférhető és használható legyen.

 

Vallom, hogy a cumisüvegről a pohárra való áttérésnek csupán két titka van: a türelem és a kitartó próbálkozás. Minden másra ott az idő és az elszánt anyák mosolya.