• Itt a Kifli virtuális őszi katalógusa! Fedezd fel újdonságainkat, finom borainkat és sajtválogatásainkat!
Ingyen szállítás, garantált aznapi kiszállítás ha 16:00 előtt rendelsz, csak Prémium tagoknak elérhető kedvezmények és még további előnyök várnak.Ingyen szállítás, és garantált aznapi kiszállítás, ha 16:00 előtt rendelsz
Vásárolj minimum értékhatár nélkül
Exkluzív 15 % kedvezmény top termékekre
Exkluzív kedvezmények csak klubtagoknak
Ezeket biztos nem tudtad a Halloweenről!

Ezeket biztos nem tudtad a Halloweenről!

Mi a Kiflinél imádjuk a Halloweent, ezért szeretnénk tisztába tenni néhány tényt az ünneppel kapcsolatban.

Először azt érdemes kibogozni, hogy Magyarországon a Halloween nem a többi ünnepre telepedett rá vagy váltotta fel azokat, ahogyan sokszor hallani efféle rosszindulatú megjegyzéseket. Hiszen a Halloween október 31-ére esik, míg november 1-jén a mindenszenteket tartjuk (ez az üdvözült lelkek emléknapja a katolikus keresztényeknél), végül 2-án következik a halottak napja, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk.

 

Honnan ered a Halloween?

A Halloween eredete a kelta újév előtti estén tartott samhain, azaz a nyárbúcsúztató-télváró tradíció, amelynek során a kelták állatbőrben táncoltak, jósoltak és áldozatokat mutattak be isteneiknek a tűz körül. Úgy tartották, ilyenkor elmosódik a határ az élők és a holtak közt, és az elhunytak szellemei visszatérnek. Amikor a rómaiak meghódították a birodalmukat, az ő halotti ünnepeik (Feralia a holtak tiszteletére és Pomona gyümölcs-istennő napja) rátelepedtek a samhainra.

A mindenszenteket a VIII. században III. Gergely pápa találta és hirdette ki, a halottak napját pedig az egyházban először a X. században ünnepelték önálló ünnepként.
Maga a Halloween kifejezés pedig úgy jött létre, hogy a középkorban a mindenszentek (az angolszászban All Hallows Day) előtti éjszakát All Hallows Eve-nek nevezték, ez lett idővel leegyszerűsítve Halloweenre. A 19. század végére ez az ünnep már teljesen levált a vallásról, és a mai formájához hasonlóan szekularizált hagyománnyá vált.

 

Csokit vagy csínyt!

Bár nagyon aranyos tradíció, hogy Halloween estéjén a gyerekek egy vödörrel házalnak, hogy minél több csokit és cukorkát összegyűjtsenek, különben valami jelképes huncutságra vetemednek, sajnos nincs túl vidám előzménye a történelemben. A 19. században az egymillió ír halálát okozó burgonyavész elől Amerikába menekülő éhezők terjesztették el, amikor szegények házról-házra járva esdekeltek élelemért, cserébe pedig a purgatóriumban ragadt lelkekért imádkoztak.

 

Miért pont töklámpást faragunk?

Mindenkinek rögtön a tökfaragás jut eszébe a Halloween kapcsán, de talán nem köztudomású, hogy mi vezetett ehhez a rémisztően jópofa szokáshoz. Angol nyelven Jack O'Lantern a neve a dísztöknek, amely egy ír legendából ered. A mendemonda arról regél, hogy élt egyszer egy gonosz és iszákos ember, Jack Oldfield, aki elérte az ördögnél, hogy ne kerüljön a pokolba, de azzal nem számolt, hogy a mennyországban sem fogadják majd be. Ezért az ördög egy kivájt marharépába tett széndarabbal biztosított neki egy öröklámpást, Jack pedig annak fényénél bandukolva keresi azóta is a végső nyughelyét. Idővel pedig a népszokásban a látványosabb és könnyebben faragható tök váltotta fel a marharépát.